Mi az a felhő? Angolul Computing cloud, magyarul számítási felhő, vagy csak egyszerűen felhő. A fogalom már hosszú évek óta egy ismert-ismeretlen jelenség. Az informatikai szakemberek teljesen tisztában vannak vele, hogy amúgy mi is ez, de mi mezei emberek, akik nem mozognak napi szinten a számítástechnika rögös és rejtelmes 1-esekkel és 0-ákkal teli világában, csak azt tudjuk, hogy létezik, van ilyen, de hogy mi is ez, arról maximum sejtelmeink lehetnek. Ebben a cikkben erről lesz szó, megpróbálunk rálesni kicsit a felhők fényes, jól érthető, napos oldalára.

Tehát az angol nevével már tisztában vagyunk és magyarul is kétértelmű most már a szó egy ideje, de eltekintve az égen sodródó birkákról, nézzük mit is jelent ez, a másik megvilágításban, pláne, hogy akár tudtunk nélkül mi magunk is használjuk, mi is benne úszunk az adatfelhőkben.

A legegyszerűbb és talán legérthetőbb definíciója szerint, a Felhő nem más mint, internetes, vagy zárt hálózaton történő adattárolás. Tehát, ha bármilyen fájlt, fotót, zenét, dokumentumot nem a saját gépünkön tárolunk, hanem valamilyen internetes szolgáltatásban, az már a felhő.

Ha nem a gépünkön indítunk el egy szoftvert, hanem például Google Táblázatok-ban szerkesztünk egy táblázatot, akkor is a felhőben dolgozunk. Az androidos telefonunk címlistája és a benne tárolt telefonszámok sem közvetlenül a mobilon vannak, hanem a Google szerverein, tehát a felhőben.

Az előnyei tökéletesen érthetők. Amennyiben van netkapcsolatunk, nem kell a saját tárhelyünket használnunk. Nem vagyunk helyhez kötve egy számítógépnél, ha Gmail, Yahoo, vagy most már bármilyen más e-mail címmel rendelkezünk, már megnézhetjük leveleinket a mobilunkról, az asztali számítógépünkről, a laptopunkról, vagy bárki más eszközeiről. Nem kell már állandóan kinyomtatott papírkötegeket, CD-ket, DVD-ket, pendriveokat, esetleg külső HDD-ket magunkkal cipelnünk, egyszerűen csak bejelentkezünk máshonnan a felhőbe és máris előttünk van minden adat amit feltöltöttünk.

A felhőnek köszönhető az is, hogy a távmunka, mint olyan, létrejöhetett, hiszen előtte csak néhány különleges munkakörben lehetett így dolgozni, mivel szükségünk volt a céges fájlokra, táblázatokra, doksikra és tekintve, hogy ezek hazacipelése az esetek többségében nem megengedett, így igen csak nehéz elképzelni, hogy otthonról tudtunk volna dolgozni. Azonban már vannak kifejezetten olyan felhő alapú megoldások, amelyek gyakorlatilag kiterjesztik a céges hálózatot, így akár otthon ülve, saját laptopunkat is úgy használhatjuk, mintha bent ülnénk az irodában. Levelezhetünk, számlázhatunk, dolgozhatunk a vállalat belső rendszerén, és akár még a telefonálást is egy ilyen zárt rendszeren keresztül, ingyen oldhatjuk meg.

Rengeteg olyan szolgáltatás létezik már ami erre szakosodott. Már megannyi felhő szolgáltató közül válogathat az ember és milyen jó is ez nekünk! Akár több száz GB plusz területünk lehet az adataink tárolására, mint amennyit a gépünkön bármikor is tudnánk tárolni. Ilyenek például a Google Drive, a Dropbox, az Apple iCloud, vagy épp a Microsoft OneDrive is, csak hogy az alapokat említsük. Viszont mint már említettük, rengeteg szolgáltató küzd a kegyeinkért, így nem győzünk válogatni a jobbnál jobb ajánlataikból.

Persze felmerül a kérdés, hogy mennyire biztonságosak is ezek a szolgáltatások, és hogy nem jobb-e a „kényes” infókat nem a neten tárolni. Hiszen az adataink kikerülnek a fizikai közelségünkből és sokszor pontosan még azt sem tudjuk, hol vannak. Pl.: a Google melyik szerverének, melyik merevlemezén található a mi e-mail fiókunk? Elég bajos lenne kitalálni. Így az adatlopás is elviekben könnyebb. Azonban a felhő szolgáltatók egyik fő feladata a tároláson kívül, az adataink védelme is! Mikor igénybe vesszük a szolgáltatást, akkor elvárjuk, hogy adataink, fotóink, fájljaink épp olyan, vagy még nagyobb biztonságban legyenek ,mint a hálószobában fellógatott, az ükapám portréja mögötti retina szkenneres és újlenyomat olvasós széfben.

Most, hogy meggyőződtünk arról, hogy a felhő az egy jó dolog és a benne lévő adataink is biztonságban lesznek ha használni kezdjük, ajánlanánk neked pár ingyenesen használható szolgáltatást, amivel igencsak megnövelheted a tárhelyedet.

Google Drive: 15 GB-ról indul, mindenféle saját alkalmazással összekapcsolódik, pl. a Google Fotók, Gmail, Google Plus és a webes irodai szoftverei, stb.

Dropbox: alapból 2 GB-ot kapunk a regisztráció után ingyenesen, de persze ha megnyitjuk a pénztárcánkat, határ a csillagos ég.

Apple iCloud: A felhő szolgáltatás almás verziójában szintén 5 GB ingyen tárhelyet kapunk, némi anyagi juttatásért persze bővíthetjük akár családi csomagra is, egészen 2 TB-ig.

OneDrive: az alap, ingyenes verzióban 5 GB-ot adnak, persze ez bővíthető akár 5 TB-ig mellécsapva egy komplett Office csomagot.

Box: 5 GB-ról indul ingyen, ezt kissé fel lehet tornázni, de az ingyenesben van 250 MB fájlméret korlát, viszont a Boxon belül tudjuk fájljainkat szerkeszteni.

MEGA: Mindenre van szoftvere, 50 GB-ot kapunk ingyen, nagyon figyel az adatvédelemre, és nagyon titkos. Némi fizetés után ez a szolgáltatás is bővül, egészen 8TB-ig tudjuk kitolni a határokat.

Összegezve, a felhő szolgáltatás igencsak király dolog. Akarva, akaratlan mindenki használja már most is, gondoljunk csak a Facebookra. Az alap csomagokat ingyen kapja az ember már egy új e-mail címhez is (gmail->Google Drive). Könnyen használhatóak, biztonságosak és az se hátrány, hogy rengeteg plusz tárhelyet jelentenek a felhasználóknak. Mind e mellett az se semmi, hogy bármilyen a felhőbe feltöltött adatainkat, fájljainkat azonnal elérhetjük, bárhonnan, bármilyen eszközről ami csak a szolgálatunkba állhat, legyen az mobil, laptop, asztali PC, vagy egy Hi-Tech mikrohullámú sütő. :)