Sokan szeretnének notebookot venni legfeljebb százezer forintért,  a prohardver megnézte, letesztelte ez mennyire lehetséges.

Bevezetés

Elég sok kérdést kapunk arra, hogy ajánljunk valamilyen notebookot maximum százezer forintért. Ilyenkor mindig bajban vagyunk, hiszen a kizárólag árhatárt megszabó érdeklődőket egyrészt ki kell kikérdezni arról, hogy milyen felhasználási célból keresnek olcsó számítógépet, hiszen mást ajánlunk annak, aki hordozni is szeretné, és mást annak, aki úgyis csak otthon ül majd vele, és az „interneten” (ami rendszerint a Chrome vagy Firefox szinonimája) kívül kizárólag a Skype-ot telepíti rá. Másrészt a 100 ezer forint elég sovány, ez már az az árszint, ahol a cégek sokszor a nagy spórolásban elkövetnek valami olyat, ami a szemünkben komoly negatívum – ide tartozik például a táblagépekből átvett CPU vagy a 10/100-as hálózati kártya.

Az online kínálatot böngészve azonban rábukkantunk egy olyan ajánlatra, ami mentesnek tűnt ezektől: a Dell Vostro 15 3000-es szériájába tartozó noteszgépbe egy Intel Celeron 3855U processzor, 4 GB DDR4 memória, 500 GB-os merevlemez, 15,6 hüvelykes matt kijelző, webkamera, gigabites hálózati kártya és ac-s Wi-Fi adapter került – mindez pedig 99 900 forintért. Ebben az árban persze nincs benne a Windows 10, azonban a Dell olcsó notebookjai Ubuntuval érkeznek, aminek van grafikus felülete, így tulajdonképpen külön szoftverek telepítése nélkül is használható.

Hogy ne legyen egyedül ez a Dell, kerestünk hozzá két versenytársat: egy másik Dell Vostro 15 3000-et Core i3-7100U-val és 128 GB-os SSD-vel, ami 30 ezer forinttal drágább, illetve egy Asus EeeBook E502SA-t Pentium N3710-zel és 1 TB-os merevlemezzel, ami 105 ezer forintba kerül. Utóbbi nem hangzik rosszul, hiszen ránézésre jobb vétel az első Dellnél: mindössze 5 ezer forint pluszért 2 helyett 4 magot és dupla méretű HDD-t kínál – az ördög azonban a részletekben rejlik.

Külső

A teszt két Dellje természetesen tökéletes egyforma, hiszen ugyanazon notebookcsalád két eltérő konfigurációjáról van szó, ezekről tehát nem fogunk külön beszélni. Az pedig mind a három noteszgépre igaz, hogy ez nem az az árkategória, ahol a formatervet, dizájnt csiszolgatnák, mindhárom versenyző a fekete műanyag burkolatot és az alapvetően szögletes, enyhe kerekítésekkel operáló formákat használja.

Dell Vostro 15 3000 [+]

A Dell esetében a kijelző fedőlapja és a csuklótámasz apró gyémántmintázatot kapott, a kijelző kerete és a notebook alja pedig szimplán csak selyemfényű lett. Ez utóbbi némileg hajlamos az ujjlenyomatok begyűjtésére, de legalább a csuklótámasznál nem kell a koszolódástól az első időkben tartani (az oldalélek azonban fényesek, ezek biztos, hogy a csatlakozók környékén gyorsan maszatosak lesznek). A készülék alja egyetlen egység, a kényelmes bővítéshez használható különálló burkolatrész nincs rajta, így memóriabővítést, HDD/SSD-fejlesztést csak komolyabb szétszerelés után tudunk megtenni. Az akkumulátor ugyanakkor eltávolítható, ami jó hír, ha mondjuk folyton az asztalon, tápegységre kötve használjuk, ezzel kitolhatjuk élettartamát. Alul találhatóak a hűtés bemeneti nyílásai is, a meleg levegő aztán a bal oldali élen keresztül távozik.

A matt felületű kijelzőt tartó zsanérok közepes méretűek, de elég erősek, a notebook felnyitásához két kézre van szükségünk. A fedél és az alsó rész „összesimulását” pár szélesebb kiemelkedés hivatott megakadályozni, így a billentyűk nem koszolják össze a képernyőt. A webkamera a felső káva középső részére került, mellette a mikrofon nyílása található – a hangszórók pedig az alsó egység előre és lefelé néző élén vannak, és ferdén lefelé sugároznak.

Csatlakozóikat illetően alapvetően elégedettek voltunk a Dellekkel, bal oldalon két USB 3.0 port, egy D-Sub, egy HDMI, Gigabit Ethernet és a tápcsatlakozó várakozik, míg jobbra egy USB 2.0-t, kombinált hangcsatlakozót és SD-kártya olvasót találunk, erre az oldalra került az optikai meghajtó is. A két USB 3.0 port megléte örömteli, kár, hogy viszonylag közel vannak egymáshoz (középtengelyük távolsága 18,5 mm), ami kábeleknél nem gond, de a szélesebb pendrive-ok használatakor már előfordulhat, hogy blokkoljuk a második portot is.

Dell Vostro 15 3000 [+]

Egy egészen hangyányit elegánsabbnak mondanánk az ASUS E502SA kinézetét, amelynél a kijelző selyemfényű fekete alumíniumlemez burkolatot kapott, hasonlóan a csuklótámaszhoz. A kijelző kerete és az alsó burkolat itt is érdes fekete műanyag, a vonalvezetés azonban egy kicsit modernebb, mint a határozottan irodai Dellé. Az alsó részen egyetlen felnyitható ajtó fogad minket, amely mögött a HDD rejtőzik, tehát itt egy SSD-s bővítés könnyen végrehajtható, ezért cserébe viszont az akkumulátorhoz már nem férünk hozzá. A hangszórók itt két oldalt lefelé sugároznak, ami semmiképpen sem nevezhető ideális elrendezésnek. A dizájn kellemes része, hogy az E502SA lekerekített, így vékonyabbnak érződik, mint amilyen valójában.

ASUS EeeBook E502SA [+]

A webkamera és mikrofonok elhelyezkedése hasonlít a Dellhez, azaz a kijelző felső kávájára kerültek, a gép oldalai az alsó részhez hasonlóan érdesek, a csatlakozókkal viszont elég konzervatívan bánt az Asus, nagy részek maradtak üresen, miközben a kínálat egyáltalán nem gazdag: bal oldalon egy SD-kártya olvasó nyit, majd egy USB 3.0 következik, ezután jön a HDMI, a D-Sub, az Ethernet, majd a tápcsatlakozó. A jobb oldalon folytatva a körbejárást egy USB 2.0 porttal és egy kombinált hangcsatlakozóval találkozunk – ezzel pedig vége is a sornak, optikai meghajtó itt nincs. További hátrány a Dellhez képest, hogy az Ethernet csatlakozó itt csak 10/100-as, a Wi-Fi adapter pedig csak n-es.

ASUS EeeBook E502SA [+]

Teljesítmény

Három gép, három platform: a kisebbik Dell a Skylake sorozat aljából, az Asus a Braswellek közül, a nagyobbik Dell pedig a legújabb Kaby Lake sorozatból választott CPU-t. A Skylake-et képviselő Intel 3855U a Celeron sorozat egyik legnagyobb tagja, ám ettől még csak két magja van (Hyper-Threading nélkül), és maximum 1,6 GHz-en dolgozhat. Első ránézésre sokkal jobbnak tűnik ennél az Asus E502SA, hiszen ez négymagos processzort kapott, ez azonban négy darab Airmont mag, amely valójában a régebbi Bay Trail 14 nm-es változata, azaz a „tick” a 2015-ben még működő tick-tock stratégiában.

Magáról a Braswellről korábban már írtunk részletesen, és ennek fényében nem is vártunk csodát tőle. Nem is kaptunk, a négy mag és a 2,56 GHz-es csúcsfrekvencia együtt arra elég, hogy a Celeron 3855U-t egy-két mérésben (például a magok számának függvényében remekül skálázódó 7-Zip esetében) maga mögé utasítsa, máshol pedig éppen hogy beérje. Ezekhez képest egészen más ligában focizik a nagyobb Dell kétmagos Kaby Lake processzora, amely az optimalizált architektúra mellé Hyper-Threadinget, 2,4 GHz-es sebességet, 2 helyett 3 MB gyorsítótárat kapott.

Általános teljesítmény [+]

Ahogy a grafikonból is látszik, a Core i3-7100U a legtöbb esetben közel kétszer gyorsabb a másik két gépnél (ehhez képest pedig csak 30 százalékkal kerül többe). Érdekesebb a helyzet a két olcsóbb konfigurációnál, ahol a Celeron 3855U szinte mindenben gyorsabb a Pentium N3710-nél, még úgy is, hogy a Dellbe épített HDD nemcsak kisebb kapacitású, de lassabb is az Asus által használtnál. A Core i3-mal szerelt Dell nemcsak számokban kifejezve erős, hanem érzésre is, amiben természetesen oroszlánrész jut az SSD-nek. Igaz, kapacitása korlátozott, 128 GB-on a Windows mellett ma már csak odafigyeléssel lehet elférni.

Egyértelmű az SSD előnye [+]

Mindhárom tesztelt notebook a processzorba integrált grafikus magot használja, és játékokhoz egyiket sem ajánlanánk, hacsak nem több éves vagy 3D-t csak alig igénylő programokról van szó. A megszokott játékteszteket azért lefutattuk, az eredmények az alábbi táblázatban láthatóak, és jól mutatják, hogy még a több éves programok alacsony minőségi beállítások mellett sem futnak elvárható sebességgel. Ezzel kapcsolatban meg kell még jegyezni, hogy bár a Core i3-as Dell számai néhány helyen elfogadhatónak tűnnek, de a 128 GB-os SSD kapacitása szűkös.

Teljesítmény játékok alatt [+]

Egyértelmű a Core i3-7100U fölénye, ha a multimédiás, egész pontosan a videólejátszással kapcsolatos képességekről van szó. Az igen fontos H.264 kodek dekódolását valamennyi GPU hardveresen támogatja, ezekkel tehát nem lesz problémánk. A modernebb HDR (10 bites) VP9 és HEVC esetén azonban más a helyzet, ezeket teljes mértékben csak a Kaby Lake IGP-je kezeli. Ennek egyenes következménye, hogy az ilyen beállításokkal tömörített filmek lejátszását a kisebbik Dellnek és az Asusnak részben, illetve teljesen processzorerőből kéne megoldania, amire nyilvánvalóan nem képesek.

Hűtés

Mindkét Dell Vostróra igaz, hogy hűtésük szinte teljesen néma, a ventilátorok alacsony terhelésnél nem is hallhatóak, a 3855U köré épített konfigurációnál ilyenkor csak a HDD surrogása hallatszik, az SSD-t használó modell pedig teljesen néma. A Celeron 3855U terhelés hatására sem hangosodik jelentősen, a CPU hőmérséklete pedig 40 °C alatt marad huzamosabb idő után is. Terhelés nélkül a Core i3-7100U-val szerelt Dell sem melegszik, de itt a terhelés bekapcsolására hamarabb elkezd növekedni a zajszint, amelyben egy halvány sivító komponens is jelen van, ami kellemetlenné teszi hangszínét. A hőmérséklet hosszabb idő után sem emelkedett 47-50 Celsius-fok fölé, ennek megfelelően a processzor órajele is stabilan tartotta magát 2600 MHz-en.

Egészen más a helyzet az Asus E502S esetében, ami még a 6 wattos TDP-vel bíró (SDP: 4 watt) Braswell jelentette hőtermeléssel sem tudott megbirkózni teljes mértékben. A gép terhelés nélkül halk, a ventilátor és a HDD hangereje egyforma. Terhelésnél viszont pillanatok alatt hangosodik a gép, és ugyan hangszíne kellemesebb marad a Dellénél, a végeredmény mégis az, hogy a három versenyző közül pont az lesz a leghangosabb, amelyiktől a specifikációk alapján a legalacsonyabb hangerőt vártuk.

Ami a melegedést illeti, ezzel egyik tesztkészüléknél sem volt probléma, az alacsony hőtermelésű hardver és a viszonylag méretes ház kombinációja biztosította, hogy a burkolat egyetlen pontja se melegedjen fel kellemetlenül még több órás terhelés után sem. A HDD-vel szerelt Dell esetében a hőképen jól látszik, hogy gyakorlatilag ez az alkatrész melegíti legjobban a házat, de az értékek így is 30 °C alatt maradnak a csuklótámaszon. Az Asus esetében valamivel nagyobb volt a maximális hőmérséklet, de ez is csak a hűtőrendszer hátul elhelyezett bordázatánál jelentkezik (azaz gyakorlatilag a rejtett szellőzőnyílásokon át kifújt forró levegő melegítette fel a ház ezen pontját).

Asus EeeBook E502SA terhelés alatt – a maximális hőmérséklet 32 °C (forrás: CAT S60) [+]

Kijelző

Notebookjaink kivétel nélkül 15,6 hüvelykes, 1366x768 pixeles képernyőt kaptak, az ár ismeretében pedig senki sem fog csodálkozni azon, hogy TN panelt használnak. Ennek hátrányai ismertek, a betekintési szögre vigyázni kell, különösen alulról nézve történik meg gyorsan az inverzió.

Betekintési szögek [+]

A gamutot illetően az alábbi képeken is látszik, hogy az sRGB színtér lefedésétől is messze vannak a notebookok, a színhűség pedig csapnivaló. Ez egyébként nem csak ennek a három gépnek a hibája, az olcsó hordozható számítógépeknél ritkán szempont a precíz színvisszaadás. Az utóbbi szempontból az Asus valamivel rosszabbul teljesít, mint a Dellek, cserébe viszont jobb kontrasztot és nagyobb színteret kapunk.

Gamut [+]

A képernyők fényereje 300 cd/m² alatt maradt mind a három versenyző esetén (Asus: 213 cd/m², Dell 3855U: 247 cd/m², Dell Core i3: 253 cd/m²); ez akkor lehet probléma, ha kültéren használnánk őket, de szobában, ha nem süt a nap a képernyőre, nem okoz gondot az olvashatóságban. A háttérvilágítás egyenletessége is teljesen rendben van, az eltérések 2-3 százalék körül mozognak, kizárólag az Asus képernyőjének jobb alsó sarkában mértünk ennél rosszabb értéket, de ott is 10 százalékon belül maradt ez a jellemző. Végezetül szóljunk még a PWM-ről: a három noteszgépből egyedül az Asus használja ezt a megoldást a fényerő szabályozására, minimális fényerőnél 180 Hz-es értékkel.

Használat, értékelés

Üzemidő, akkumulátor

Világos, hogy az olcsó, 15,6 hüvelykes, tipikusan 2 kg feletti tömegű gépek tervezésekor nem a szuper hordozhatóság lebeg a gyártó szeme előtt, de az alacsony fogyasztású processzoroknak köszönhetően azért egész elfogadható eredményeket kaptunk. Látszik, hogy hiába a Braswell alacsonyabb energiaigénye, a kisebb kapacitású akkumulátor (31,1 Wh 44,1 Wh helyett) miatt az Asus merül le leghamarabb. A Dellek esetében a Celeron 3855U és a Core i3-7100U TDP-je egyezik, ráadásul itt HDD helyett SSD-t kapunk, így az utóbbi a nagyobb teljesítmény ellenére sem teljesít rosszabbul, sőt filmlejátszásban érezhetően meg is előzi társát a fejlettebb IGP-nek köszönhetően.

Üzemidő [+]

Hangminőség

sugároznak), és a gyártók sem nagyon foglalkoztak velük, arra jók, hogy háttérzenét szolgáltassanak, megszólaljon rajtuk a Skype vagy a YouTube, de a minőségi zenehallgatást nyugodtan felejtsük el. Maximális hangerőn már nem is szólnak tisztán, ráadásul 150 Hz alatt szinte nincs is hangjuk, így a mélyeket hiábais keresnénk. Az Asus arzenáljában szerepel egy ICESound nevű kiegészítő, ami előre elkészített EQ-beállításokkal lenne hivatott javítani a hangminőségen, de csodát ez sem tud tenni.

Lefelé néznek a hangszórók [+]

Billentyűzet, tapipad

A 15,6 hüvelykes méret lehetővé teszi viszonylag kényelmes billentyűzet beépítését, és mind az Asus, mind pedig a Dell azt választotta, hogy a rendelkezésre álló extra helyet numerikus résszel tölti fel. A kiosztásban a márkák között nincs nagy eltérés, az Asus egy kicsit kevésbé nyomta össze a gombokat függőleges irányban, és ezért, illetve a kurzormozgató gombok teljes mérete miatt kicsit kényelmesebbnek találtuk, mint a Dellt, de nincs jelentős eltérés a két klaviatúra között. A tapipadot illetően a Dellé tetszett nekünk jobban, valamivel puhábban jár – a többujjas gesztusokat azonban szerencsére mindkét márka támogatja.

Billentyűzet [+]

Értékelés

Nincsenek csodák: ha csak százezer forintunk van egy notebookra, akkor bizony sok kompromisszumot kell kötnünk, de nagyon nem mindegy, hogy ezt a kompromisszumot hogy hozták össze a gyártók. Az Asus a papíron ígéretesebb, négymagos N3710-hez nyúlt, ami azonban a valóságban lassabb a kétmagos és valamivel öregebb 3855U-nál, így még a kétszer nagyobb HDD sem menti meg az E502SA-t ebben a versenyben. Ráadásul a többi paraméterben sem tud javítani: az érezhetően lassabb tempó mellé hangosabb (és nem elegendő) hűtést, kevesebb USB portot, lassabb hálózati interfészeket és rövidebb üzemidőt kapunk, ráadásul optikai meghajtója sincs, ami furcsává teszi, hogy a Windowshoz tartozó illesztőprogramokat mégis CD-n kapjuk mellé.

A Dellek, bár kevésbé elegáns kinézetűek, kiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtanak és valamivel csendesebbek is. További érv mellettük, hogy rögtön a dobozból kivéve használhatóak, ugyanis FreeDOS helyett Ubuntuval érkeznek, azon pedig a használható grafikus felület mellett már ott vár a LibreOffice és a Chrome is. Ami pedig a két Vostro 15 3000 közötti különbséget illeti, működés közben jóval nagyobb sebességkülönbséget észlelhetünk, mint ami a 30 ezer forintból következne.

Tesztünkben három noteszgép szerepelt, de hiba lenne a szerzett tapasztalatokat csak ezekre leszűkíteni, jelen pillanatban nagyon is helye van az általánosításnak: úgy tűnik a 100 ezer forint túl kevés ahhoz, hogy egy minden szempontból megfelelőnek mondható noteszgépet készíthessenek a cégek. Ezért nekünk kell sokkal jobban odafigyelni a specifikációkra, kiszűrni azokat a régi vagy gyenge alkatrészeket, amelyek miatt kiegyensúlyozatlan lesz az összeállítás (például a komolyabb HDD-re költött pénzt a CPU-n spórolják meg, stb.). Érdemes inkább még egy kicsit spórolni a vásárlás előtt, és 130 ezer forint környékén keresgélni – sokkal jobb vételeket lehet itt kifogni, legyen szó bármelyik márkáról is.

Laptop kínálatunkat itt éred el, ahol egyedi paraméterekere is tudsz szűrni speciális notebook keresőnkkel!