A pénteken életbe lépett 45/2014. (II. 26.) Korm. rendeletnek köszönhetően kedvezőbb feltételekkel vásárolhatnak a magánszemélyek)a magyarországi webshopokban. Az új kormányrendelet egyebek mellett szabályozza az úgynevezett távollevő felek közt kötött szerződéseket, mely a korábbi, 1999-es jogszabályhoz szinte a legtöbb ponton a fogyasztók javára változott, ugyanakkor a vállalkozások, kereskedők számára is tartalmaz pozitív változásokat, elsősorban pontosításokat.

A vevő, aki ott sem volt

A hatályos jogszabályok szerint a webshopokban történő vásárlás távollevő felek közt létrejövő szerződéskötésnek minősül: a vásárló és az eladó nem találkozik egymással, a vevő nem ismerheti meg a terméket minden tekintetben a vásárlás előtt. A jogszabályi logika (mind a korábbi, mind a mostani) ezért az üzlethelyiségekben történő vásárlásokhoz képest fontos extra védelmet biztosít a fogyasztónak, aki a vásárlást követően meghatározott időpontig meggondolhatja magát, azaz elállhat a szerződéstől. Ez esetben a feleknek az eredeti állapotot kell visszaállítani, vagyis a fogyasztó a termék visszaküldése után visszakapja a teljes vételárat.

Az új kormányrendeletben foglaltak többek közt a határidőkön változtatnak, valamint tisztáznak néhány eddig nem egyértelműen szabályozott kérdést. A legfontosabb változás, hogy a fogyasztó az eddigi 8 munkanap helyett 14 naptári napon belül állhat el a szerződéstől, a kereskedőnek (vállalkozónak) pedig az eddigi 30 nap helyett már csak 14 nap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy a vételárat visszafizesse a fogyasztó részére. Szintén fontos változás, hogy az új jogszabály már deklarálja, hogy a vételárba a szállítási költség is beletartozik, igaz, a termék visszajuttatásának költségeit továbbra is a vásárlónak kell állnia.

A jogszabály továbbra is szigorú előírásokat tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy a fogyasztókat milyen formában kell értesíteni az elállási jogukról. Így a korábbi kormányrendeletben foglaltakhoz hasonlóan ha a kereskedő nem tünteti fel a webshop szerződési feltételeiben a rendelet vonatkozó passzusait, a fogyasztó a vásárlástól számított 14 naptári nap helyett 12 hónapig élhet elállási jogával.

"A korábban az e-kereskedelemre vonatkozó szabályozás itthon 1999-ben született, amikor az e-kereskedelem még gyerekcipőben járt, a jogszabály inkább a katalógus-áruházakra vonatkozott, mintsem az internetes rendelésekre. A modernizálás időszerű volt, ahogy a polgári törvénykönyv esetében is, melynek számozása is beszédes: bár többször módosították, alapvetően a törvény 1959-ben született" - magyarázza a változások szükségességét Siklósi Máté, a CP Contact fogyasztóvédelmi tanácsadócég vezetője. Siklósi szerint a fogyasztók számára egyértelmű pozitívum az elállási jog meghosszabbítása mellett, hogy a jogszabály mostantól az internetes árverési oldalakra is vonatkozik (ha az eladó cég), az, hogy a fizetési kötelezettségre jobban fel kell hívni a figyelmet, valamint az EU-n belül immár mindenhol ezen egységes szabályok mentén lehet websopokból vásárolni.

Óvatosan a céges számlával

Az új rendelet ugyanakkor nem csak a fogyasztók, hanem a kereskedők előnyére is változik, igaz, ezúttal kisebb pontosításokról van csupán szó. A legfontosabb passzus ezek közül, hogy a távollevő felek közt létrejött szerződéseket szabályozó kormányrendelet az új Polgári Törvénykönyvvel karöltve mostantól világosabban definiálja a fogyasztót, így a fogyasztói körbe nem tartoznak bele a gazdasági társaságok és más jogi személyek, vagyis ha valaki cég nevében eljárva vásárol valamit az interneten, mától nem illeti meg az elállási jog.

Szintén pozitív, hogy a korábbi szabályozás során, ha elállt a fogyasztó a szerződéstől, a kereskedőnek akkor is vissza kellett térítenie a vételárat 30 napon belül, ha a terméket nem kapta vissza. Az új szabályozás egyértelmű lett: a fogyasztó elállási nyilatkozata után 14 napon belül visszaküldi a terméket, majd ezt követően, újabb 14 napja van a kereskedőnek arra, hogy visszatérítse a vételkor kifizetett összeget - hívja fel a figyelmet a fogyasztóvédelmi szakértő.

Az új, mától hatályos kormányrendelet, valamint a március 15-én életbe lépett új Polgári Törvénykönyvben foglalt jogszabályi megfelelőségeket a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzi, szabálysértés esetén a vállalkozók akár több százezer forintos bírságra számíthatnak.

A távollevő felek közt létrejövő szerződéseket szabályozó kormányrendelet az alábbi hivatkozáson érhető el.

Forrás: www.hwsw.hu
http://www.hwsw.hu/hirek/52431/e-kereskedelem-tavollevo-felek-webshop-jogszabaly.html